ALCÍM vigyorog az éjjel a hold a falon ott marad a kézlenyomatom kockákban szárad a beton kiesik a nyálam a földön hagyom vigyorog ma reggel a zöld egy flakon úszik a vízben a fákon majom traktor a stégen egy hernyó teper férfi az úton csirkét teker nyárson izzik a bőre piros az út mellett parkolni tilos fűben virág a lábam nehéz kutyasz’r–akna vigyázz belelépsz hangya foci foltos boci mérges törpe a fű között madzag mártás mű és köröm metró jár a fák között vigyorog a hold de másképp nagyon félek attól hogy félbehagyom amit azelőtt sem csináltam végig zavar ha közben mások is nézik de nem baj újra látom a végét az alagútban egy másik világ képét nézem a fénye most máshogy lüktet tudom ez a látomás engem büntet keresem a szót ami erre illik tudatom tágul új világ nyílik indulok hátha nekem is ez kell magamba szívom tág szemekkel BETONDZSUNGELFŐZŐCSKE Sorban áll a bolti szarka, Nem foltos a kecske farka. Élethalál harcot vív a majom, Miközben nekem nincsen bajom. Beletúrok kezemmel a vajba, Soha ne kapjál velem hajba. Kurzormozgás az élet értelme. Ússz velem fel az éterbe. Villog a cucc, ha úgy akarod, De az inzertet is lenyomhatod. FELŐLEM!!! Átvertelek, nincs is majom, Nincs is vaj a húgyhólyagon, Mert az belül van, te hülye, Nem kenheted így meg vele. Átvertelek, nincs is majom, Nincs is vaj a húgyhólyagon, Mert az belül van, te hülye, Nem kenheted így meg vele. Átvertelek, nincs is majom, Nincs is vaj a húgyhólyagon, Mert az belül van, te barom, Ráb’sztál barátom, de nagyon. Devizaárfolyam FELŐLEM!!! MESE Hetedhét országon is túl egy kurta farkú zöld disznó túr, az ólban mindenkinek szemet szúr, de a gané dombon nem ő az úr. Kinn a farmon nem öröm az élet; ha zöld vagy, a karám nem véd meg téged. Kinn a farmon csak moslék a béred; A végén úgyis kolbászban végzed. Büszkén elindult a zöld disznó. Azt hitte, majd bárányok közt lesz jó, de a birkanépség nem nyújtott jó otthont; elfutott hát, bujdosott árkon-bokron. Így hát végül elege lett és ostoba tettre vetemedett; csirkék közé állt a balga, majd követte a szamár, meg a marha. De a karámban sem lelt családra, így vette az élet terhét magára. Csak szomorkodott, és végül akképp döntött; Falnak fordul. Végül megdöglött. Legyek lepik el a zöld disznót. Élete silány, rövid és rossz volt. De a farmon mindenki azt mondja; Megdöglött, és ez nem az ő gondja. Dögszagot áraszt az ólban a szeglet; elrontja a sertéskedvet. A zöld disznó végül oszlásnak indult, hiszen az életkedve végleg elmúlt... Legyek... HOMLOKARCÚ LÁNY Valószínűleg nagy az eszed. Remélem, ez a szexepiled. Mert nem tetszik semmi más méreted. Lehajolva jutsz a villamosra, Be ne verd fejedet a plafonba. Ne nehezítsd meg a saját életed! Refr.: Amikor meglátlak homlokarcú lány, Amikor kívánlak, bár a pasid veled jár... Amikor meglátlak homlokarcú lány, Amikor kívánlak és a szívem érted fáj... Szánkóznék a homlokodon, A hajmentes lejtőt szeretem nagyon. De ne mondd azt, hogy tudom, mi az atom. Refr. Homlokodon gondolkodom, miközben dolgozom. Csak toldozom-foldozom életemet. Nem értem m’ért nem veled… Ilyeneket kérdezek, ó biztosan jó volna-a-a-a-a Amikor meglátlak – homlokarcú lány Amikor kívánlak, a pasid fejszével vár Amikor meglátlak – homlokarcú lány Amikor kívánlak – a fejem vérzik, úgy fáj. Nagyon kívánlak – csak legyen vége már Hidd el, kívánlak – csak legyen vége már... ROMANTIKUS EGYVELEG, DE NEM VELED Kissé elhibázott, tudom, de legalább eddig nem nagyon gáz, ahogy remeg az ajkamon a szó, amiről jól tudod, hogy miért jó. Vess össze másokkal és talán megérted, mi a baj velem. Hogy amit tőlem kaphatsz, olyan jót nem adhat senki sem. Tökéletes vagyok, és biztosan tudom, ez így is marad. Remélem ízlik az élet velem, csak szedd már össze magad. Bármit is gondolsz, szerencsés lehetsz, és egyáltalán... gondoltad volna, hogy velem maradhatsz, még ezek után? Gondoltad volna, hogy ennyire jó vagyok? Azért egy kicsit te is Tetszel nekem, de ha más adódik, nem tétovázom, csak balra el. Tudom, nehéz így neked, de ha értékeled, neked is könnyebb lesz. Ha meg mégsem volna, kedvesem, nyugodtan rohanj egy fára fel. Az igazi az én vagyok, Örülök, hogy velem minden rendben. Ha meg nem tetszik valami, Lépjél le, de nagyon csendben. A tökéletes pár, az magam vagyok, azt hiszem, ezt régen tudod. De ha nem, hát jól meg kapod, mer’ a végén majd jól megunom. A tökéletes pár, az egyedül én vagyok, minden más csak körülmény. Aki velem lehet annak jó, ha ilyen lennék, örülnék... Kissé elhibázott, tudom, de legalább már nem csak nekem gáz, ahogy remeg az ajkamon a szó, amiről jól tudod, csak nekem jó. Bármit is gondolsz, szerencsés lehetsz, és egyáltalán... gondoltad volna, hogy velem maradhatsz, még ezek után? Az igazi az én vagyok, Örülök, hogy már te is így tudod. Ha meg elfelejtenéd, kicsim, Jobb ha a fejedet savba dugod. Mert a tökéletes pár, az mindenképpen csak is én lehetek. Ha meg nincsen rendben így, én azt mondom csak: „Ég veletek!” Mert a tökéletes pár belőlem áll, remélem most már érted. Nem mondom el már többször, fogd fel vagy... vége! ROZSDA ÉS PISZOÁR Valami remek helyen vagyok, a pupilláim szokatlanul nagyok. Vajon mi történt velem az este, hogy indokolatlanul pislogok? A lábam alig tart, de már közel van a fal. Egy kicsit neki támaszkodom és nagyokat szívok a füstös levegőből. Fém edények mindenütt, ahova nézek, ott is, ahova nem, csak azt nem látom, mert éppen másfele réved a két szemem. Porcelán testű múzsa előttem – köti le a tekintetem, Rozsdaszoknya rajta, én meg odalépek és előveszem. Refr: Rozsda és piszoár, micsoda remek egyveleg. Jó veletek. Minden rendben van, ha ilyenkor itt lehetek. Rozsda és piszoár. Imádom az illatát, ó, a húgy szagát, Ahogy a légben oszlik, úgy hat át. Refr. Rozsda és piszoár... Legyen az enyém már! Rozsda és piszoár... Ó, az enyém már! ZOOLOGY Vaddisznó úr, és ön, kedves kacsáné! Megérkezett a legremekebb ajándék. Jöjjön hát mindenki, lám milyen jó; Minden háztartásba ember. Az való! Refr: Nézzék, hogy milyen szép! Vegyék, vigyék! Akad még. Elkél majd a ház körül és Mindenki Önnel örül. Nézzék, hogy milyen jó! Önnek csak ember való. Jobb lesz, mint egy új karám; Boldog lesz majd igazán! Szobatiszta lesz majd néhány hét alatt. Elűzi a felgyülemlett gondokat. Mókás dolgokat csinál, és hangot ad. Ha kettőt vesz, egy harmadikat ingyen kap. Refr. Kutya, macska, ló! Ez látni való! Mert sokkal többet ér, mint amíg ész felér. Marha, kecske, nyúl Lám, hogy boldogul A teremtés ura, csak A szaga de fura... Vegyen és meglátja, milyen jó barát! Tévét néz és nem igényel sok kaját. Garanciát nem vállalunk, nem is kell. Ha embert vesz, minden jó lesz; csak higgye el! Refr. MERÜLÉS Gumimadár a kádban, pipa a szájban, a búvár útra kész. Fürdősó meg szappan, nyakig ül a habban. Ez nem tévedés! Beton ízű vízben, a panelszínben a lélek elmerül. A férfi ébred, a szem elréved, és minden kiderül. Békatalp és fecskenadrág; szűk egy kicsit – a popiba vág. Mélytengeri kaland, az ami vár. Igen, mélytengeri kaland, az ami vár ma rád babám! Refr. A hullám lendül, ahogy ő bent ül. A kád már rég tele. A gőztől izzik; alig látszik a kis lyuk légtere. Pálmafának árnya, de nem bánja – az érzés fontosabb – hogy a növény nincs ott, de csodás színfolt a beton és a műanyag Betonfal alatt a vízben, koktél pohár minden színben. Legyen a legfontosabb most az összhatás. Nagyon mélytengeri kaland, az ami vár ma rád babám! Refr. Romantikába fúló giccses költemény az enyém; Olyan az egész, mint egy harmadrangú lányregény. Ahogy süllyed az értelem, vele merül el a szép legény. Nem tudja még, de megőrült szegény már a legelején. Merülni vágy a lusta szellem, ezért ez az ócska küllem. Ilyen lehet az igazi panel-nyár, Hiszen mélytengeri kaland, az ami vár ma rád babám! Refr: Keszon, keszon; Közelít a plafon, vérzik az orr. Keszon, keszon; Elérkezett a búvárszezon. HOGYAN KELJÜNK ÁT EGY ALVÓ SZÖRNYEKKEL TELI SZOBÁN? Alszanak még, nincs semmi baj. De felébrednek, ha túl nagy a zaj. Ezért figyelj rám. Elmondom, hogyan mehetsz át. Én tudom. Irányítom minden lépted, megmutatom, hogy kell lépned. Hallgass ide, és túléled! Ha nem hallgatsz, akkor véged! Halkan lépjél, mert meghallják! Észrevesznek. Istenadták. Lábujjhegyen! Óvatos légy! Nézz előre, nehogy rálépj! Lassan kerüld ki a szörnyet! Hangos cipő, néma szőnyeg. Nehogy zajt csapj! Többen vannak. Ha meghallják, jól felfalnak. Jól van, mindjárt ott az ajtó. Egyre zsibbad már a tarkó. Ne foglalkozz vele, kérlek, Előre nézz, ez a lényeg! Néhány lépés hátra van még. Túl az ajtón vár a kék ég. Virágos rét, zsenge pázsit. Ne ijedj meg, az csak ásít! Alszanak még, de majd éjjel felkelnek a nyugvó fénnyel. Utánad lohol a falka, ezért sok múlik most rajta; Itt a kilincs, nyomd le bátran! Nyikordul, de a szobában nem hallja meg szerencsére senki sem. Nézz fel az égre! Megúsztad! Nézd fenn a napot! Örülj, hiszen láthatod! ROCKSZTÁR Ha nem felejtem el, reggelre más ember leszek; nem szab határt már többé a gyenge képzelet, mert egyszer, s mindenkorra eldöntöttem mi a jó: nekem egy más fajta életforma az elfogadható! Én próbáltam már tisztességes embert játszani. Akartam már önmagamnál többnek látszani, de nem volt elég semmi – többé nem próbálkozom. Ez az egy, amihez értek baby! Inkább sztárkodom. A botrány és az alkohol már régi cimborák, de ha gondom lenne, egy-két löket rögtön helyrevág. Nem keféltem régen, de a látszat nagyon szép; a látvánnyal is beérem! Ó, nekem ez így is elég! Néha kicsit fáj, hogy nem áll fel a műszerem, de ezzel sokat spórolhatok majd az óvszeren. Nem kell nekem nő, nem kell más, csak jó piák! Rocksztár vagyok baszki, így hát enyém a nagyvilág! Nyomomban a sok nemzedék követi majd a fémzenét! A nevem egy lesz vele, én meg hatalmas. Mindenki... Geciputtony! METRÓ Nem léphetsz rá, azárt van a biztonsági sáv A csomagméret legfeljebb is kétszer három láb Nem rakhatsz ki mindenféle hírdetéseket Sajnos csak néhány fajta engedélyezett Ha megszólal a jelzőcsengő, nem szálhatsz már fel, Ne dohányozz, ne egyél így szól az intő jel Nem okozhatsz közbotrányt és nem kéregethetsz, Nem hallgathatsz mások által hallhatón lemezt Metró, jön a metró Tömegnyomor, egy gyerek sikít Egy öreg hölgy rajta nagyot taszít Huzat, a kerék nagyot visít Hirtelen fék, a vagon megáll Valaki túl későn reagál Már megint a lábamon áll A metróban a jegyek közt is sok a kavarás Három közül választható olcsóbb utazás Venned kell a kutyádnak is rendesen jegyet, Pórázon és szájkosárral utazhat veled Tirürü tirürü tirürü tirürüri Tirürü tirürü tirürü tirürüri Tirürü tirürü tirürü tirürüri Tirürü tirürü tirürü tirürüri Metró, jön a metró Metró BELESZERETTEM AZ ÖRDÖGRÁJÁBA Beleszerettem az ördögrájába Semmi sincs, ami így megrázna Semmi sincs, ami így rám ülne Megfogott a tintahal bőre Kívül rekedtem a retek küszöbén Nem lépek túl a köbgyök örömén Nem lépek ám, májak a hasfalán Spirálban búg a csigalány Vágyom rá - jatt picit kevés Vágyom rá - javíthatatlanul Kívül rekedtem a retek küszöbén Nem lépek túl a köbgyök örömén Nem lépek ám, májak vagy vese tán Velem búg a csigalány Anaerob baktérium vagyok Legalábbis azt mondták a nagyok Marginális búgócsiga vagyok Csíkjaimon spirál nyoma forog Vágyom rá - jatt picit kevés Vágyom rá - javíthatatlanul vágyom rá - jár a vágyam vágyom rája - ja ja ja